Másképp, mint az anyanyelvünket?

Nagyon egyszerűen megfogalmazva, tanulni igen. De mi nem igazán “megtanulni” akarjuk az oroszt, hanem elsajátítani. Azért, mert akkor leszünk igazán “komfortosak” az orosszal, akkor fogjuk kényelmesen megérteni az orosz szövegeket és akkor tudunk automatikusan beszélni.

Hogy mi a különbség a tanulás és az elsajátítás között? Az iskolában általában tudatosan “tanuljuk” az idegen nyelveket, azaz megismerjük a szabályokat, megfigyeljük, miben különbözik egy idegen nyelv az anyanyelvünktől és azt is figyeljük, helyesen használjuk-e a megtanult szabályokat. DE ettől még nem tudjuk (sajátítottuk el) az oroszt / angolt / németet …

Mert egy idegen nyelv természetes elsajátítása nem különbözik az anyanyelvünk elsajátításától.

Krashen professzor ezt “monitor hipotézisnek” nevezi. Ahhoz, hogy “monitorozzunk” egy nyelvet, ismernünk kell a szabályokat, a kifejezésekre kell koncentrálnunk, ami beszéd közben aligha megvalósítható. És még el is bizonytalanít, ha folyamatosan azt mérlegeled, hogy kell valamit helyesen mondani.

Akkor hogyan csináld? Azt tudom tanácsolni, mint az előző posztban: hallgass (és olvass) minél több érdekes, érthető szöveget! Az anyanyelvünket is így sajátítottuk el. A lényeg mindig a megértésen van, azaz próbáld megérteni, mit hallasz és olvasol. Az elsődleges a hallgatás legyen, “csak” olvasni eleinte nem igazán hasznos. Közben ne arra figyelj, milyen esetben van egy főnév, mit vonz egy ige, mert ez inkább csak hátráltat a természetes nyelvtanulásban. Ne magold a szavakat, ne szentelj túl nagy szerepet a nyelvtannak és ne oldj meg feladatokat!