Miért félünk hibázni nyelvtanulás közben? És miért nem kellene
Emlékszel az első alkalomra, amikor megpróbáltál megszólalni egy idegen nyelven? Mit éreztél? Talán izgultál, hogy minden szót helyesen ejtesz-e ki? Vagy azon görcsöltél, hogy biztosan jó-e a nyelvtani szerkezet, amit használni készülsz?
A minap egy kedves tanítványom nagyon óvatosan írt nekem, hogy észrevett egy gépelési hibát az egyik videómban. Szinte bocsánatot kért, amiért felhívta rá a figyelmemet. Ez a helyzet indított arra, hogy elgondolkodjak: miért is félünk ennyire a hibáktól?
A tökéletesség csapdájában
Felnőttként gyakran azt hisszük, mindent tökéletesen kell csinálnunk. A munkahelyünkön profik vagyunk, értünk a szakmánkhoz – aztán jön egy idegen nyelv, és hirtelen újra kezdőnek, szinte kisgyereknek érezzük magunkat. Ez pedig félelmetes tud lenni.
Ha azt hiszed, ezzel a problémával egyedül vagy, nagyon meg fogsz lepődni, mennyire kiemelkedő szerepet játszik a kutatásokban az idegen nyelvi szorongás. Nem akarlak ezzel untatni, az alábbiakat azért sorolom fel, hogy lásd, ez a nyelvészek szerint is olyan probléma, amivel foglalkozni kell.
Az elmúlt évtizedekben például számtalan mérést végeztek, hogy feltérképezzék a nyelvtanulók szorongásának mértékét (Aida, 1994; Horwitz–Horwitz–Cope, 1986; Piniel, 2004; Tóth, 2008).
Az is figyelemreméltó, hogy az idegen nyelvi szorongás számos elmélet és stratégia részét képezi, mint például Stephen Krashen affektív szűrő hipotézise vagy Oxford affektív stratégiái (Krashen, 1982; Oxford, 1990).
Számtalan csoportosítás létezik, milyen nyelvtanulói félelmek léteznek. Többek között beszélünk a megszólalástól, a negatív megítéléstől való félelemről, a vizsgákkal vagy az írásbeli munkákkal kapcsolatos szorongásról.
Pedig a hibázás a nyelvtanulás természetes része. Olyan, mint egy új hangszeren játszani tanulni. Senki nem várja el egy kezdő zongoristától, hogy azonnal Chopint játsszon. Mégis, amikor nyelvet tanulunk, gyakran azt hisszük, azonnal folyékonyan kell beszélnünk.
Nem akarom „osztani az észt”
Ne félj, a továbbiakban nem kezdek el közhelyes tanácsokat osztogatni, mondván hogy:
Mert ezek tulajdonképpen igazak, de lássuk be, átkozottul nehéz őket betartani és senki nem mondja meg, hogyan csináljuk!
Arról nem is beszélve, hogy nyelvtanulást élvezni akarjuk, hobbinak, kikapcsolódásnak tekintjük és nem hiányzik még itt is a teljesítéskényszer.
A siker titka – egy meglepő megközelítés
A legsikeresebb nyelvtanulók nem azok, akik soha nem hibáznak, hanem akik nem félnek hibázni. De van itt még valami érdekes: mi van, ha a hibáktól való félelem elkerülésének legjobb módja az, ha eleinte egyáltalán nem is erőltetjük a beszédet?
Stephen Krashen, neves amerikai nyelvész és követői egy érdekes megközelítést javasolnak. Szerintük ne erőltessük az önálló beszédet a nyelvtanulás kezdeti szakaszában, amikor még nagy a hibázás valószínűsége, hiszen nem tudjuk sem a szavakat, sem a nyelvtant.
Helyette hallgassunk és olvassunk minél több érthető szöveget az adott nyelven! Hagyjuk, hogy az agyunk természetes módon feldolgozza a nyelvi mintákat!
Ez olyan, mint amikor egy kisgyerek először csak hallgatja a körülötte beszélőket, és csak akkor kezd el beszélni, amikor már „megérett rá”.
Beniko Mason japán professzornő saját kutatásai azt mutatják, hogy a lexikai-nyelvtani gyakorlatok és feladatok sem feltétlenül fejlesztik jobban a nyelvtudást, mint a rendszeres szövegolvasás és -hallgatás.
A türelem gyümölcse
Ha követjük ezt a módszert és türelmesek vagyunk, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy automatikusan, természetesen kezdünk el beszélni. Néha magunk is meglepődünk: honnan tudjuk, hogy valamit így kell mondani? Egyszerűen „érezzük”, hogy ez a helyes forma – mint az anyanyelvünkön.
Te melyik utat választod?
Tehát a hibáktól való félelem leküzdésének két útja van: vagy megtanuljuk elfogadni őket a tanulási folyamat részeként, vagy olyan módszert választunk, ahol kezdetben kevesebb lehetőségünk van hibázni, és hagyjuk, hogy a nyelvtudásunk természetes módon érjen be.
Te melyik utat választod? Oszd meg a tapasztalataidat a kommentekben!
Ha a második út a tiéd, a YouTube-csatornámon számtalan olyan videót találsz, amikkel természetes módon tanulhatsz oroszul:
