Képzeld el: elhatároztad, hogy megtanulsz oroszul. Tényleg beleveted magad, böngészed az internetet, keresed a legjobb anyagokat, appokat, videókat… de valahogy nem érzed az áttörést. Ismerős, ugye?
Elárulom, mi nem működik, és ehelyett mit csinálj inkább.
Számtalan olyan anyag van a neten, ami azt ígéri, hogy ha megtanulsz x mennyiségű szót vagy mondatot, az elég lesz az orosz nyelvtudáshoz. „1000 szó, amit tudni kell”, „100 hasznos orosz mondat”, „a legfontosabb orosz kifejezések” – ezek mind nagyszerűen hangzanak. És bevallom, nekem is rengeteg ötletem lenne hasonló anyagokra, amiket biztosan sokan megvennének. Máig legnépszerűbb videóm a YouTube-csatornán az „Orosz mondatok kezdőknek”. Már többször gondoltam arra, hogy leszedem.
Ezek az isntant megoldások ugyanis nem működnek. Legalábbis hosszú távon biztosan nem.
A nyelvtanulás nem varázslat. Nem elég, ha bemagolsz 3000 szót vagy 300 mondatot. Ha tényleg magabiztosan akarsz tudni oroszul, ennél többre van szükséged. Nem hiszek abban, hogy úgy tudunk elsajátítani egy nyelvet, hogy betanult kifejezésekből összerakjuk. Ha pedig valaki ezt ígéri neked, érdemes gyanakodni.
Én is kipróbáltam
Íme a személyes történetem. Jó néhány éve önállóan kezdtem angolul tanulni. Akkor még nem találkoztam a story listening módszerével és elkezdtem keresgélni a neten. Persze belebotlottam az olyan videókba, amik az úgynevezett „legfontosabb” 25/100/300 szót vagy mondatot tanították. És kipróbáltam a Duolingót is, ami egészen hasonló módon működik. Hamar rájöttem, hogy ezzel nem fejlődik a tudásom és ezért gyorsan abba is hagytam. Hogy miért nem tudunk így elsajátítani egy nyelvet, azt néhány pontban szeretném összefoglalni:
Miért nem működnek az instant módszerek?
Számomra az egyik legfontosabb ok az, hogy ez végtelenül unalmas. Olyan, mintha lepréselt, száraz kórókat nézegetnénk egy gyönyörű, virágzó rét helyett. (Nem az én hasonlatom, de tökéletesen egyetértek.)
Másrészt – nincs szövegkörnyezet. Ha csak egyes szavakat tanulunk, könnyen meglehet, hogy nem értjük meg, hogyan kapcsolódnak össze a valódi beszédben. Az oroszban például a „идти” (menni) szónak többféle jelentése és használati módja van. Ha csak magát a szót tanuljuk meg, nem biztos, hogy érteni fogjuk, hogyan kell használni a hétköznapi beszédben. Az „идти домой” jelentése „hazamenni,” míg az „идёт дождь” azt jelenti, hogy „esik az eső.” Ha kontextus nélkül próbáljuk megérteni a „идти” szót, akkor összezavarodhatunk, hiszen más-más helyzetben más-más jelentést kap.
Nehezebb megjegyezni az összefüggéstelen szavakat vagy mondatokat. Ha egymástól független szavakat vagy mondatokat próbálunk memorizálni, az agyunk nehezebben rendszerezi őket, mert nem tudjuk őket mihez kötni. Így hiába „hasznosak és fontosak” ezek a mondatok, valójában nem nagyon tudjuk őket használni. Egy kontextusban tanult szót vagy kifejezést könnyebb felidézni, mert emlékszünk a környezetére is.
A beszéd természetes folyamatai elmaradnak. A valódi beszéd nem független mondatok láncolata, hanem egymáshoz kapcsolódó, folyékony kommunikáció. Ha csak szavakat vagy mondatokat tanulunk, nem tudjuk, hogyan működik a nyelv összefüggően.
Az instant mondatok gyakran nem fedik le a valós beszédhelyzeteket. Az egyes mondatok néha teljesen másképp hangzanak el valódi helyzetekben. Például egy nyelvkönyvi példa lehet a „Где находится библиотека?” („Hol van a könyvtár?”), ami ugyan nyelvtanilag helyes, de egy valódi orosz beszélgetésben valószínűleg kevésbé formális változatot hallanánk, mint például „Где тут библиотека?” vagy egyszerűen csak „Библиотека где?” Ezért ezek a példamondatok nem mindig segítenek a valós élethelyzetekben.
A titok: a természetes nyelvtanulás
Hét éve ismerkedtem meg a természetes nyelvtanulás módszereivel, amik közül a story listening áll hozzám a legközelebb. Rájöttem, hogy – bár nem tudtam róla – mindig is így tanultam a nyelveket, mindig ez hozta meg számomra a sikert. És hab a tortán, hogy önállóan is lehet csinálni, csak jó anyagok kellenek hozzá.
A story listening szerint nagyon sok érdekes, érthető, nyelvileg gazdag szöveget kell hallgatni és olvasni.
Nem a megtanult és gyakorolt szabályok vagy a külön-külön megtanult szavak és mondatok hozzák meg az áttörést, hanem az, hogy olyan ÉRTHETŐ történetekkel találkozol, amik tényleg érdekelnek.
Ezekben a sztorikban a nyelv természetes módon kerül eléd – kontextusban, élvezetesen. Ha így tanulsz, a nyelv magától épül be, és nem kell bemagolnod különálló szavakat, mondatokat vagy szabályokat. A nyelvtanulás élményszerű és sokkal hatékonyabb lesz.
Hol találsz ilyen orosz anyagot?
A YouTube-csatornámon igyekszem olyan videókat készíteni, amik a story listening módszerét használják. Szóval ha te is hasonló cipőben jársz és már unod az instant módszereket, akkor ott kipróbálhatod a történethallgatást! Hidd el, megéri!
