Meglepő felismerések a szöveghallgatásról

Shape Image One
Meglepő felismerések a szöveghallgatásról

A szöveghallgatás fontos, de elhanyagolt területe a nyelvtanulásnak

Az idegennyelv-tanulás során a szövegek hallgatása kiemelkedően fontos szerepet játszik. Több kutató azon a véleményen van, hogy a négy fő kommunikációs készség (a hallgatás, az olvasás, a beszéd és az írás) közül ez a legfontosabb.

Mégis azt tapasztaljuk, hogy a nyelvtanulóknak komoly nehézségeik vannak a hallásértés terén, mivel az iskolák nagyobb figyelmet fordítanak az írásra, az olvasásra, a szókincs és a nyelvtan tanulására, gyakorlására.

A hallásértés sok tankönyvben alig szerepel, és a legtöbb tanár nem fordít figyelmet erre a fontos készségre az óráin. Sokáig úgy tartották, ez egy passzív készség, ami magától, különösebb segítség nélkül fejlődik.

A hallás utáni szövegértés ráadásul az egyik legnehezebb készség. A beszéd sebessége, a kiejtés, az intonáció és az akcentus mind-mind nehezítik a megértést, különösen akkor, ha nem beszélünk még egy idegen nyelvet tökéletesen.

Ugyanakkor reményt ad, hogy ez a leggyorsabban fejleszthető területe a nyelvtudásunknak, ami egyúttal megkönnyíti a többi nyelvi készség fejlődését is. A szövegek hallgatása közben bővül a szókincsünk, elsajátítjuk a nyelvtani szerkezeteket, fejlődik a beszéd- és az íráskészségünk.

Ebben a blogposztban először azzal foglalkozunk, mi a szöveghallgatás és miért olyan nehéz. Azután pedig egy kísérlet meglepő tapasztalatairól olvashatsz, ami egyúttal azt is megmutatja, hogyan fejlesztheted a hallásértésedet.

A hallás utáni beszédértés fogalma

A „hallgatás” és a „hallás utáni beszédértés” fogalmára sokféle meghatározás létezik, amelyek egyúttal azt is megmutatják, milyen bonyolult folyamatról van.

A definíciók többsége szerint a szöveghallgatás összetett tevékenység – egyszerre befogadás, jelentésalkotás és értelmezés. Ha szöveget hallgatunk, először is megkülönböztetjük a hangokat / szavakat, majd a felfogott hangalakokat lexikai és nyelvtani jelentéssel ruházzuk fel, végül a jelentéseket értelmezzük. Ha valakivel kommunikálunk, akkor ez kiegészül a válaszadás nem kevésbé bonyolult feladatával.

Ez számomra két fontos gondolatra világít rá. Az egyik az, hogy milyen csodálatos és kreatív „szerkezet” az agyunk, ha ilyen bonyolult feladatokat a másodperc tört része alatt képes elvégezni. A másik pedig az, hogy nem csoda, ha halogatjuk a gyakorlását, mert bizony nem egy laza, csak úgy mellékesen csinálható tevékenységről van szó, hanem valami olyanról, ami erőfeszítést igényel. Eleinte igenis fárasztó és nagyon valószínű, hogy kudarcokat is tartogat.

Egy váratlan elhatározás

De térjünk rá a címben megígért felismerésekre, amik – remélhetőleg – téged is arra bátorítanak, hogy minél hamarabb vágj bele és hallgass minél több orosz szöveget!

Inkább „olvasós” típus vagyok és ezért az angoltanulásban nekem is évekbe telt, mire rászántam magam a komoly listeningre, annak ellenére, hogy tisztában voltam a fontosságával. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem hallgattam szövegeket, de nem ennek a tevékenységnek volt prioritása.

Kb. két hónappal ezelőtt azonban valami megváltozott. Tulajdonképpen egy elhatározással kezdődött, úgy döntöttem, angol szövegeket fogok hallgatni. Hogy ne legyen unalmas, kiválasztottam egy amerikai Netflix-sorozatot (a címe lényegtelen) és elkezdtem eredeti hanggal és magyar felirattal nézni. Közben arra törekedtem, hogy a hallott angol szövegre koncentráljak, hiszen az elsődleges célom a tanulás volt.

A kísérlet

Ez változás volt a korábbi módszeremhez képest több szempontból is. Egyrészt az eltelt évek alatt az angoltanulásban nem használtam magyar fordítást, csak a legszükségesebb esetekben néztem meg egy-egy szó jelentését a szótárban. Másrészt ez a szöveg bizony nem az az i+1 szint volt, amit az optimális fejlődés szempontjából ajánlani szoktak.

(Az i+1 formulát Stephen Krashen professzor használja a szövegek nehézségi fokának meghatározására – az „i” a jelenlegi tudásodat jelenti, a +1 pedig az a többlet, amit pillanatnyilag hozzá tudsz tenni.)

Egy sorozat nyelvezete C2, azaz anyanyelvieknek való. Az ilyen szintű szövegek hallgatását eddig több okból kerültem. Először is úgy gondoltam, időpocsékolás, mert nagy részét úgysem értem. Másrészt biztos voltam benne, hogy éppen ebből az okból kevésbé hatékony a tanulás szempontjából.

A tapasztalat viszont megdöbbentő volt! Viszonylag rövid idő múlva kezdtem egyre többet érteni, annak ellenére, hogy ezt a sorozatot angoltanárok kifejezetten nem ajánlják a hallás utáni szövegértés gyakorlására. Az okok: a túlságosan gyors, pörgő párbeszédek és a rengeteg kulturális hivatkozás, amikhez komoly előismeretek szükségesek.

Az eredmény

Kb. két hét elteltével azon kaptam magam, hogy napközben is egyre több angol kifejezés „ugrik be”, csak úgy magától. Még kb. két hét után azt vettem észre, hogy olyan kifejezéseket tanultam meg szótározás nélkül, amiknek korábban nem ismertem a jelentését. Pontosan ismerve a szituációt, amiben használni lehet.

És óriási lelkesedéssel vártam a következő részeket. Nem elsősorban a történet kedvéért, mert magyarul talán meg sem néztem volna, hanem azért, mert sikerélményt adott, hogy egyre jobban fejlődik a hallásértésem.

A hasonlat persze sántít, de mintha azt a folyamatot éltem volna át, amit egy kisgyerek tapasztalhat, amikor a kusza, értelmetlen hangzavarból egyszer csak értelmes beszéd lesz.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy „perfekt” lettem angolból és mindent megértek. Azt sem akartam ezzel sugallni, hogy nincs szükség ránk, nyelvtanárokra, mert mindenki simán megtanulja az idegen nyelveket a Netflix-filmekből is. A tanulás során is fontos, hogy ne szokjunk hozzá a párhuzamos fordításhoz. De nagyon sokat tanultam és újra átéltem azt a lelkesedét, amit csak az angoltanulás kezdetén éreztem. A motiváció pedig – mint tudjuk – elsődleges a fejlődés szempontjából.

A folytatás

Hogyan tovább? A sorozatnak immár vége (150+ rész) és kezdem elölről. Most jön a „belemerülés” a szövegbe. Apránként (kb. 5 percenként) újra nézem a részeket, most már angol felirattal, értelmezve, hogy minél többet megtanuljak belőle. Az értelmezés nem nyelvtani elemzést jelent, hanem azt, hogy megpróbálom megérteni, mit jelentenek a mondatok. Azután pedig meghallgatom újra és újra, hogy rögzüljenek az új szavak és szerkezetek. Az elkövetkező néhány hétben valószínűleg lesz tennivalóm. 🙂

Az üzenet

Mit jelent mindez számomra és miért tartottam fontosnak leírni?

  1. A nyelvtanulás (és a szöveghallgatás) nem akkora mumus, mint amilyennek beállítjuk.
  2. Nem kellenek extra bonyolult módszerek, csak az elhatározás, a beletett munka és a kitartás.
  3. Akkor is boldogulhatsz orosz filmekkel, ha még kb. A2-B1 szinten vagy.
  4. Sokat tanulhatsz a nehéz szövegekből is, ha sokszor meghallgatod őket.
  5. A szöveghallgatás csodákra képes – szinte a „semmiből” nyelvtudást varázsolhatsz a segítségével.
  6. (Persze kezdő szintről még most sem javaslom, hogy Netflix-sorozatokkal indíts, de az egyszerűbb szövegek hallgatása kulcsfontosságú.

Hogy csináld?

Ha szeretnél belevágni, akkor íme egy lehetőség: állítsd át a Netflix-profilodban a magyar nyelvet oroszra! Már a felület használata közben is megtanulsz egy csomó kifejezést, de az igazi haszna ennek az lesz, hogy ezután a Netflix sok filmnél felajánlja az orosz hangot és feliratot.

Ha van kedved, oszd meg velünk a tapasztalataidat!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük