Képaláírás: Когда учитель объясняет грамматику …
A nyelvtant tudni kell, ez nem kérdés, hiszen az nem nyelvtudás, ha a szavakat pakoljuk egymás mellé mindenféle ragozás nélkül.
De hogyan? Mit tudunk tenni egy olyan „nehéz” nyelvtan esetében, mint az orosz, ami tele van kivételekkel és minden lehetséges szót ragoz, még a számokat is?
Az orosz nyelvtan furcsaságai magyar szemmel
Tényleg nem azért, hogy elvegyem a kedved az orosztól, de íme néhány sajátossága az orosz nyelvtannak, ami a magyartól nagyon különbözik és amit nekünk ezért nehéz helyesen használni. (Nyugodtan görgess lejjebb! :)))
Meg lehet ezt egyáltalán tanulni?
Tegyük fel, hogy igényes és kitartó vagy és hősiesen nekilátsz mindezt megtanulni. Veszed a szabályokat, megtanulod, a kismillió kivétellel, azután pedig szorgalmasan elvégzed a feladatokat.
Ez bizony egy középkori módszer. Nem tévedés, a középkorban a szerzetesek tanulták így a nyelveket: először megismerték a szabályokat, hozzátanulták a szavakat és azután megpróbáltak helyes mondatokat alkotni. Ha kipróbáltad, valószínűleg te magad is tudod, mennyire lehetett hasznos.
Miért nem érdemes „nyelvtanozva” oroszul tanulni?
A nyelvtanulási sikertelenség oka nagyon gyakran az, hogy teljesen más dolog ismerni a szabályokat, a nyelv szerkezetét, mint a nyelvet használni (olvasni, hallgatni, beszélni, írni).
Ezt minden bizonnyal már tapasztaltad: tudod az orosz nyelvtani szabályokat, rengeteg / sok / néhány olyan feladatot megcsináltál már, amiben gyakoroltad és mégsem tudod alkalmazni, amikor beszélsz. Ez nem a te hibád!
A nyelvtan helyes elsajátítása
Éppen fordítva lehet elsajátítani a nyelvtant, mint ahogy csináljuk. A nyelvtanulás középpontjában az élő, igazi orosz nyelvnek kell állnia, a nyelvtan csak a megértést szolgálja.
Először nagyon SOK olyan jó, érdekes, ÉRTHETŐ szöveggel (nem mondatokkal) kell találkoznod, amiben ez a nyelvtani szerkezet benne van és azután már meg fogod érteni a szabályt is. (Az agyunk ugyanis olyan okos, hogy megalkotja a szabályokat, ha elegendő példát lát / hall.)
Ha így tanulsz, automatikussá válik a szerkezetek használata, javul a beszédkészséged és nem félsz megszólalni oroszul. Ugye nem kell magyarázni, ez mennyivel könnyebb és hatékonyabb út?
A nyelvtant is szövegekben tanuljuk
Miért „tanuljuk” a nyelvtant is szövegekben, egyszerű példamondatok helyett? Azért, mert az összefüggő szövegek sokkal jobban segítenek a megértésben és sokkal jobban oda tudsz figyelni rájuk.
Csábító lehet egy példatár, ahol számos példamondat szemléltet egy nyelvtani jelenséget. De mégis sokkal kevésbé hatékony, mint a szövegek, amelyekben mintegy automatikusan megtanuljuk a nyelvtani szerkezeteket is.
A hibákat érdemes kijavítani?
Határozottan állítom, nem kell javítani a „hibákat”. Ennek ugyanis nem sok haszna van, és csak elbizonytalanít. Menet közben úgysem tudsz odafigyelni a javításra, mert a mondandóddal vagy elfoglalva.
Vannak tanárok, akik utóbb javítják ki a „hibákat”, de tapasztalataim szerint ez sem vezet oda, hogy automatikusan helyesen tudjunk beszélni.
Szívem szerint nem is beszélek hibákról, hiszen ha egy nyelvtani szerkezetet nem használsz automatikusan jól, az csak azt jelenti, hogy most még nem vagy a nyelvtudásnak azon a szintjén, amikor már magadtól helyesen mondod. A „hiba” szónak pedig olyan rossz hangulata van, ami nem illik a nyelvtanulásba.
A nyelvtanulás ugyanis a világ legérdekesebb, legizgalmasabb, legpozitívabb dolga! Ha ezt még nem tapasztaltad meg, akkor mindenképpen érdemes változtatni a használt módszereden.
A nyelvhelyesség pedig el fog jönni, csak türelemre, időre és sok érthető „inputra” van szükséged. Az automatikus nyelvhelyesség ugyanis úgy születik meg, hogy „rengeteg érthető nyelvi anyagnak, inputnak vagy kitéve”, ahogy Stephen Krashen amerikai nyelvészprofesszor ezt megfogalmazta.
De te szereted a rendszereket …
Mi van akkor, ha te szereted rendszerben látni a dolgokat és jobban érzed magad, ha tudod, milyen nyelvtani szabályt használunk? Felnőttek esetében ezzel sincs semmi baj, erre szoktuk alkalmazni a 10 másodperces nyelvtani magyarázatot vagy másképpen pop-up nyelvtant, ha az a nyelvtanulót megnyugtatja.
Gyerekekkel nincs értelme „nyelvtanozni”. Egy gyerek soha nem fogja azt mondani: „Ne használj még múlt időt, mert azt még nem vettük!” Azt az igeidőt akarja használni, amit a szituáció megkíván. Ugye, hogy érdemes a gyerekektől tanulni?
Ha te meg akarod érteni a nyelvtant és szereted rendszerben látni a dolgokat, akkor foglalkozz a nyelvtannal! De azt fontos újra és újra megismételni, hogy ez ne vegye el az időt a valódi munkától és ne ettől várd, hogy helyesen fogsz beszélni oroszul! Más dolog ugyanis az orosz nyelvről tanulni (azaz nyelvtant) és más magát az orosz nyelvet elsajátítani.
Még egy gondolatot engedj meg nekem, ami ugyan látszatra egy kicsit messzire vezet, de szerintem éppen azt mutatja meg, hogy csak rendszerben, összefüggésekben érdemes gondolkodni.
Ma, amikor mindenki a holisztikus megközelítésről beszél, miért akarjuk mégis az egyik legfontosabbat, az egymás közti kommunikációt lehetővé tevő emberi nyelvet elemeire bontani, ízekre szedni?
Gyönyörködjünk inkább egy gyönyörű virágos mezőben (értsd: a gazdag, változatos emberi nyelvben) a préselt növénygyűjteményünk elszáradt kórói helyett! (Ez a comprehensible inputot használó nyelvtanárok kedvenc hasonlata.)
Szívesen olvasnám a véleményed, milyen módszerekkel próbálod elsajátítani az orosz nyelvet. 🙂