Hasznos-e a fordítás orosztanulás közben?

Shape Image One
Hasznos-e a fordítás orosztanulás közben?

Ha idegen nyelvekkel foglalkozunk, az élet adja a témákat, amikről érdemes elgondolkodnunk.

Az egyik ilyen, ami gyakran felmerül és nem árt, ha tudjuk, miképpen vélekedjünk felőle, a fordítás kérdése.

Le szabad-e fordítanunk a tanult szövegeket?

Esetleg egyenesen le kell, mert különben nem egyértelmű, miről van szó?

Gyakorolnunk kell-e a fordítást, amit mostanában az ötödik nyelvi készségnek is neveznek?

Az idősebb generáció (én is közéjük tartozom:) még éppenséggel az olvasós-fordítós módszerrel tanulta az idegen nyelveket. Ezt szokták meg, ebben érzik magunkat otthonosan, biztonságban. Mert ha lefordítják, akkor válik igazán biztossá a szavak, mondatok jelentése.

Sokan ragaszkodnak is ehhez és folyamatosan fordítják magukban vagy akár hangosan az elhangzottakat.

De biztos, hogy ez a jó módszer?

Egyáltalán lehet másképp is?

A válasz most is bonyolultabb annál, mint hogy egyetlen igennel vagy nemmel meg lehetne válaszolni. És több válasz is létezik.

100 %-os idegen nyelv?

Vannak kollégák, akik azt hangsúlyozzák, hogy az anyanyelvet egyáltalán ne használjuk a nyelvi órákon. Addig elmennek, hogy egyenesen károsnak tartják a nyelvek elsajátítása szempontjából az anyanyelv jelenlétét.

Úgy gondolom, felesleges démonizálni az anyanyelvet, amikor a 2, 3. vagy sokadik nyelvünket tanuljuk. De az teljesen egyértelmű, hogy a magyar magyarázatokra sokkal kevesebb szükség van, mint ahogy az gondolnánk.

Amikor szükséges a fordítást gyakorolni

A másik véglet az, amikor kifejezetten hangsúlyozzák a fordítás szükségességét.

Ha fordító vagy tolmács szeretnél lenni, akkor természetesen ezt is gyakorolnod kell, nem is keveset. De ez csak egy vicc volt, hiszen annyira egyértelmű.

Kevésbé találom viccesnek, hogy ha Magyarországon orosz nyelvvizsgát szeretnél tenni, akkor is gyakorolnod kell, mert a legtöbbször letehető vizsga kétnyelvű.

(Ennek a bejegyzésnek nem célja, hogy bírálja a hazai nyelvvizsgák bármelyikét, csak sajnálom, hogy ilyen kevés lehetősége van azoknak a nyelvtanulóknak, akik meg akarják méretni az orosztudásukat.)

Az orosz nyelvtanuláshoz szükséges a fordítás?

Azt hiszem, itt az ideje, hogy rátérjünk a lényegre és leírjam, mi a személyes álláspontom a fordításról:

A PÁRHUZAMOS fordítás nem hogy nem szükséges, hanem egyenesen kerülendő.

Valószínűleg egyértelmű, mire gondolok: nem segíti a nyelvtanulásodat, ha folyamatosan lefordítod magadban (vagy hangosan) az orosz szövegeket.

De akkor hogy lesz érthető az a bizonyos comprehensible input?

Ha régebb óta olvasod ezt a blogot, akkor tudod, hogy a természetes módszer híve vagyok. Meggyőződésem, hogy a comprehensible input (érthető tartalom) használata sokkal élvezetesebbé, könnyebbé és hatékonyabbá teszi a nyelvtanulást. Ezért mind nyelvtanulóként, mind nyelvtanárként ezt részesítem előnyben.

A szövegeket érthetővé kell tennünk és erre számtalan módszer létezik, amik mind nagyon sokat segíthetnek. Beniko Mason japán professzorasszony egy előadásában így beszélt erről:

“Azokat a részeket, amelyekről a tanár előre gondolja, hogy a diákok nem fogják megérteni, többféle támogatással teszi érthetővé: például rajzokkal, a táblára írt szavakkal, a diákok anyanyelvének időnkénti használatával, valamint a diákok háttértudásának kihasználásával.” (Krashen, 1982; Krashen, Mason és Smith, 2018)

Ebből a felsorolásból egyértelműen kiderül, hogy néha lefordíthatunk egy-egy szót. Őszintén szólva nekem nem sikerül mindig más módon érthetővé tenni az új szavakat, bármennyire is törekszem rá.

Arra is volt már példa, hogy a legjobb akarattal sem tudtam a szó jelentését egyértelműen bemutatni. Akkor pedig – szerintem – nem marad más, mint megmondani magyarul, mit jelent. Egy nagyra becsült kollégám véleményével értek egyet: nyugodtan akár többször is megmondhatjuk egy szó jelentését, ha a diákok nehezen jegyzik meg.

Túlzásnak tartom azt a véleményt, hogy akkor ezt a szót hagyjuk későbbre. Nem szükséges mindig minden szót megértenünk egy új szövegből, de van, amikor elkerülhetetlen az ismerete.

Mit tehetünk még a megértésért?

Természetesen a minél teljesebb orosz nyelvi kommunikációra törekszünk és ez a cél nagyrészt meg is valósítható.

A fent említett professzorasszony egy tanulmányban példákkal illusztrálva mutatja be azokat a lépéseket, amelyeket ő maga alkalmaz az angol nyelv tanításakor:

“Tegyük fel, hogy az ismeretlen szó az “idős”!

Első lépés: Mielőtt használnánk a szót, mutassuk be a jelentését egy olyan szinonimával (vagy kifejezéssel), amelyet a tanulók már ismernek!

Például: Volt egy ember. Öreg volt.

Esetleg rajzoljunk egy férfit, hajlott háttal, hosszú szakállal!

Második lépés: Használjunk egy ismert, ellentétes jelentésű szót vagy kifejezést, például: “Nem volt fiatal.”

Harmadik lépés: Ismételjük meg az első lépést más szavakkal! Például: “95 éves volt”.

Negyedik lépés: Használjunk körülírást – még akkor is, ha a szavakat csak részben ismerik a hallgatók! Például: “Idős volt. Ráncok voltak a szeme körül.”

Rajzoljunk egy olyan arcot, amelyen a szemek körül ráncok vannak!

Ötödik lépés: Használjuk a szót, amit tanítani akarunk! Például: “Idős ember volt”.

Írjuk fel a táblára!”

Ezek a lépések persze nincsenek kőbe vésve, de nagy segítséget jelentenek a megértés megteremtéséhez.

Összefoglalva

Azt tudom tanácsolni: ha nagyon fontos egy szó ismerete vagy nagyon zavar, hogy nem érted, akkor nyugodtan fordítsd le! De a párhuzamos fordítás nem tesz jót a nyelvtanulásnak.

Neked milyen tapasztalataid vannak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.