Te is meg tudsz így tanulni oroszul?

Miért nem működik mindenkinél a szövegek hallgatása és olvasása?

A story listening és reading módszer elméleti síkon sokaknak tetszik. 

Természetes és könnyűnek ígérkezik: érthető és érdekes történetek hallgatásával és olvasásával sajátítjuk el az orosz nyelvet. 

Mégis a gyakorlatban ritkán látom azt az eredményt, amit egy tanítványomnál tapasztaltam.

Amikor minden működött

Volt egy tanítványom, aki azonnal megértette és elfogadta a módszert. Heti egy alkalommal találkoztunk és egy órán át - nagyon lelkesen 😀 - beszéltem hozzá oroszul. Ha néha nem értett valamit, akkor megpróbáltam elmagyarázni - még mindig oroszul. Mutogattam, képeket kerestem, ha másképp nem ment, megmondtam magyarul.

Otthon naponta hallgatta és olvasta a történeteket. Nem nyelvtanozott, nem írta ki és magolta az új szavakat. Egyszerűen csak kitartóan "inputolta" az oroszt.

Egy olvasói visszajelzésre reagálva itt most egy kiegészítés következik 🙂:

Nem mindenki képes ugyanazt a szöveget többször meghallgatni. Sőt, a többség csak egyszer foglalkozik a történetekkel. 

Mégis azt szoktam javasolni, hallgasd / olvasd őket többször, mert minden egyes alkalommal egyre többet lehet megérteni belőlük. Hányszor? Ameddig még oda tudsz rá figyelni.

Ha neked mégsem megy, ezen ne stresszeld magad! Hallgass / olvass egy új sztorit! A lényeg a rendszeres "input". 

Na de mi történt azzal a bizonyos tanítvánnyal a továbbiakban? 

Egy idő után egyre jobban értette, amit hallott vagy olvasott. Egyre jobban élvezte az oroszt és elkezdett beszélni is. Nem hibátlanul, de nagyon jó oroszsággal. 

Ma már teljesen önálló az orosztanulásban. Orosz podcasteket és bloggereket hallgat, nem csak nyelvtanulási céllal. Egyszerűen azért, mert nagyon érdekesnek találja. A tudása stabil és kapott már nagyon szép dicséretet orosz anyanyelvűektől is.

Ez lenne az ígéret. De ha ez a módszer ennyire hatékony, akkor miért nem tud oroszul anyanyelvi szinten már minden nyelvtanuló, aki kipróbálta? 

Sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, és az alábbi következtetéseket vontam le részben a saját nyelvtanulói tapasztalataimból, részben a tanítványaim példájából.

Ha esetleg magadra ismernél, tudnod kell, hogy rengetegen vannak, akik ugyanebben a cipőben járnak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy te vagy az. 

Előfordulhat, hogy több típusban látod magad. Ez aztán igazán intő jel legyen, hogy próbáld átformálni a nyelvtanulásról alkotott felfogásodat.

Már ha tényleg meg akarsz tanulni az anyanyelveden kívül más nyelveket is. Például az oroszt.

A leggyakoribb akadályok

1. Az azonnali eredmény vágya

Volt egy tanítványom, akinek első pillantásra nagyon tetszett ez a módszer. Aztán amikor az elméletet gyakorlatba ültettük, tudat alatt mégis hevesen tiltakozott ellene. 

Nem akarta elfogadni az i+1 elvet – hogy a saját szintjénél csak egy kicsit nehezebb anyagokkal foglalkozzon. Rögtön filmeket akart nézni oroszul. 

Ő maga ezt így fogalmazta meg: intelligens, több nyelvet tudó felnőttként nem tud egy csecsemő szintjére visszamenni. 

A nyelvtant is hagyományos módon, szabályokból akarta tanulni, ahogy megszokta az előző nyelvek tanulásánál.

Nagy csatát vívtam vele, mígnem aztán igazi hívője lett a módszernek. Egyetlen egy dologban nem adta fel az eredeti elveit: az i+1 elvet nem fogadta el. 

Az ő esete mutatja: sokszor a türelmetlenség a legnagyobb akadály. Azt szeretnénk, hogy egy hét alatt tudjuk a teljes orosz igeragozást és lehetőleg azonnal értsünk meg egy orosz filmet, miközben a módszer apró lépéseket kér tőlünk.

2. A látszólagos elfogadás

Volt olyan tanulóm, aki bólogatott, mondta, hogy érti, mit kellene csinálni. Ugyanakkor meg volt győződve arról, hogy ez a módszer nála nem működik. Ez már eleve programozhatta volna a kudarcra, de mégsem ez volt a legnagyobb akadály.

A leginkább az hátráltatta, hogy az órák között nem gyakorolt rendszeresen. Otthon nem hallgatta, nem olvasta újra a történeteket. 

Ahogy az iskolában megszokta, óra előtt átnézte, amit egy héttel azelőtt vettünk, de az orosz nem vált a mindennapjai részévé.

Ráadásul minden mondatot le akart fordítani magyarra. Persze fontos a megértés, de ha párhuzamosan a teljes szöveget lefordítjuk az anyanyelvünkre, akkor tulajdonképpen csak a fordítást gyakoroljuk. 

Ez talán a legnagyobb csapda: azt hisszük, elfogadjuk a módszert, miközben mentálisan még mindig a régi módon gondolkodunk. 

A fordításhoz való ragaszkodás különösen árulkodó. A story listening/reading lényege pont az, hogy elsősorban a szövegből értjük meg a jelentést. 

A "miért?" kényszere

Volt egy tanítványom, aki állandóan meg akarta érteni: miért így mondjuk? Miért ez a rag? Milyen szabály áll mögötte?

Ez önmagában nem baj, egy bizonyos szinten segíthet is. De ha valaki nem tudja magát átadni a nyelvtanulásnak, ha (majdnem) minden mondatnál meg kell állnia és elemezni kell, akkor a folyamat megbicsaklik.

A nyelv nagy része nem logika kérdése, hanem érzés és megszokás. Ezt a story listening/reading segít kialakítani, de csak akkor, ha hagyjuk működni.

Ha mindent tudatosan meg akarsz érteni tanulás közben, az erősen gátol abban, hogy természetes módon sajátítsd el az oroszt és a jövőben úgy beszéld, mint egy anyanyelvi.

Az anyanyelvünkre ugyanis nem tekintünk nyelvként. Ha elkezdjük elemezni, mit miért mondunk magyarul éppen úgy, inkább zavarba jövünk és értetlenül nézzük azt, ami addig olyan egyértelmű volt.

A hallás és olvasás egyensúlyának hiánya

Volt, aki csak hallgatta a történeteket, de nem olvasott hozzá. A haladása látványos volt – a megértése fejlődött, a kommunikációja élénk lett. De ha nem változtat ezen a gyakorlaton, akkor a helyesírással, a nyelvhelyességgel állandóan küzdenie kell. A nyelvtani struktúrákat, a nyelv vizuális mintázatait ugyanis elsősorban olvasva sajátítjuk el.

A módszer neve nem véletlenül tartalmazza mindkét tevékenységet: listening ÉS reading. Mindkettő kell.

A kitartás hiánya

Volt, aki egy idő után tényleg ráébredt, megérezte, hogy ez működik. Eleinte ragaszkodott a megszokott módszerekhez, úgy érezte, biztonságot ad neki a szavak kiírása, a jegyzetelés, a nyelvtani szabályok. 

Aztán egyszer csak valami megváltozott, megtapasztalta, hogy így tényleg nagyon jó oroszt tanulni. 

Mégis miért nincs még anyanyelvi szinten oroszból? A rendszeres gyakorlás hiánya miatt. Az oroszt azóta se tanulja naponta.

Ez egy fájó igazság: a módszer működik, de a nyelvtanulás maga egy hosszú távú elkötelezettség. Ha valami miatt megáll a folyamat – legyen az élethelyzet, motiváció, vagy más –, nem érjük el azt az eredményt, amit szeretnénk.

Amikor a hóhért akasztják

Ne gondold, hogy nekem könnyebb volt - a fenti hibákba bizony én magam is beleestem. 

Nyelvtanárként mindig is érdekelt a nyelv szerkezete, felépítése. Izgatott, mit, miért, hogyan kell mondani. Szívesen tanultam új kifejezéseket, nyelvtani kivételeket. 

Ezért különösen nehéz volt nem tudatosan nézni a nyelvtanulásra, amit jobb, ha nem is tanulásnak, hanem elsajítításnak nevezünk. Jobban kifejezi ugyanis azt a természetes folyamatot, amivel egyre magasabb szintre jutunk.

Problémákat okozott az igazi motivációt hozó szövegek megtalálása. Volt, amikor sztorikat hallgattam, máskot inkább a hírek érdekeltek. Egy időben csak idézeteket olvasgattam. De gyakran kerestem kifogást, miért nem tudok aznap gyakorolni.

Nyelvtanárként pedig nem voltam mindig a helyzet magaslatán, amikor érthetően, nagyon egyszerűen, i+1 szintű szövegeket kellett produkálnom. 

Mit tanultam mindebből? És mit tanulhatsz te is?

Az a bizonyos igazán sikeres tanítványom azért jutott el a céljáig, mert bízott a folyamatban még akkor is, amikor nem látott azonnali eredményt. 

Napi rutint épített a hallgatás és olvasás köré. Megtalálta a módját, hogy élvezetet leljen az orosztanulásban és ez meghozta az eredményt.

Nem akart mindent azonnal megérteni, hagyta, hogy az új kifejezések és szerkezetek természetesen épüljenek be. 

És nem menekült vissza a megszokott módszerekhez akkor sem, amikor bizonytalan volt.

Érdemes végiggondolni

Ha story listening/reading módszerrel tanulsz, hasznos lehet őszintén megvizsgálni:

Tényleg csinálod naponta? Vagy csak akkor, amikor épp kedved van?

Megteszel mindent annak érdekében, hogy számodra igazán érdekes, érthető tartalmakat találj?

Képes vagy nem fordítani? Vagy minden mondatnál megállsz és a magyar jelentést keresed?

El tudod fogadni, hogy nem értesz még meg mindent? Vagy állandóan túl nehéz anyagokat akarsz "inputolni"?

Hallgatod és olvasod a szövegeket? Esetleg csak hallgatod vagy csak olvasod?

Ez a módszer tényleg működik. De csak akkor, ha hagyjuk.