Kell-e orosz nyelvtant tanulni?


Kell-e orosz nyelvtant tanulni?

Képaláírás: Когда учитель объясняет грамматику ... (Amikor a tanár a nyelvtant magyarázza ...)

A nyelvtant tudni kell, ez nem kérdés, hiszen az nem nyelvtudás, ha a szavakat pakoljuk egymás mellé mindenféle ragozás nélkül.

De hogyan? És mit tudunk tenni egy olyan "nehéz" nyelvtan esetében, mint az orosz, ami tele van kivételekkel és minden lehetséges szót ragoz, még a számokat is?

Az orosz nyelvtan furcsaságai magyar szemmel

Tényleg nem azért, hogy elvegyem a kedved az orosztól, de íme néhány sajátossága az orosz nyelvtannak, ami a magyartól nagyon különbözik és amit nekünk ezért nehéz helyesen használni. (Nyugodtan görgess lejjebb! :)))

  1. Az oroszban nincs se határozott, se határozatlan névelő. (Inkább ne próbáld meg a magyar névelőket elmagyarázni az orosz barátaidnak! Elsőre biztos, hogy totális kudarc lesz.)
  2. Az orosz főneveket három nyelvtani nembe soroljuk: hímneműek, nőneműek és semleges neműek is lehetnek. A hímnemű főnevek végződhetnek az ún. lágyságjelre és akkor egyből fogalmad sincs, melyik hímnemű és melyik nőnemű.
  3. Szinte MINDENT ragoznak! Az nekünk is természetes, hogy az igék ragot kapnak, de hogy 20 igeosztály van plusz alosztályokkal? Hogy a jelzőt is egyeztetik és ragozzák, ami olyan, mintha mi azt mondanánk: széppel lánnyal, magast férfit?
  4. A tőszámnevek minden egyes tagját külön ragozzák. Mintha mi megközelítőleg azt mondanánk: száznak negyvennek ötnek ezernek kettőnek száznak tizenkettőnek. (145212-nek)
  5. A számnevek után valami hihetetlenül bonyolult módon ragozzák a a mellékneveket és a számneveket. 2,3,4 után a főnevek egyes szám birtokos esetbe kerülnek, de a melléknevek többes szám birtokos vagy alanyesetbe, attól függően, hogy hímneműek vagy nőneműek. Mindez öt után egészen húszig átváltozik többes birtokosra. Inkább nem folytatom.
  6. Az elöljárószókat már megszokhattuk a németben és az angolban, de ehhez még ragokat is használnak, amiket nemben, számban és esetben egyeztetnek.
  7. Az orosz birtokos szerkezetben megfordul a szórend: elöl áll a birtok és utána a birtokos. Mintha ezt mondanánk: kutya a fiúnak a ...
  8. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a feltételes módot múlt idejű igékkel fejezik ki.
  9. Vagy arról, hogy van ez a fránya igeszemlélet és a befejezett igéknek nincs jelen ideje.
  10. Legyen ez az utolsó: vannak ún. mozgást jelentő igék, amikből szinte minden mondatra jut egy és egész könyveket írnak arról, hogyan kell őket helyesen használni.

Meg lehet ezt egyáltalán tanulni?

Tegyük fel, hogy igényes és kitartó vagy és hősiesen nekilátsz mindezt megtanulni. Veszed a szabályokat, megtanulod, a kismillió kivétellel, azután pedig szorgalmasan elvégzed a feladatokat.

Ha kipróbáltad, valószínűleg te magad is tudod, mennyire hasznos.

Miért nem érdemes "nyelvtanozva" oroszul tanulni?

A kudarc oka nagyon gyakran az, hogy teljesen más dolog ismerni a szabályokat, mint a nyelvet használni (olvasni, hallgatni, beszélni, írni).

Ezt minden bizonnyal már tapasztaltad: tudod az orosz nyelvtani szabályokat, sokat gyakoroltad és mégsem tudod alkalmazni, amikor beszélsz. Ez nem a te hibád!

A nyelvtan helyes elsajátítása

Éppen fordítva lehet elsajátítani a nyelvtant, mint ahogy csináljuk. A nyelvtanulás középpontjában az élő, igazi orosz nyelvnek kell állnia, a nyelvtan csak a megértést szolgálja.

Először nagyon SOK jó, érdekes, ÉRTHETŐ, összefüggő szöveggel kell találkoznod, és ezekből a példákból az agyad megalkotja a szabályokat.

Ha így tanulsz, automatikusan jól használod a nyelvtant, javul a beszédkészséged és nem félsz megszólalni oroszul. Ugye nem kell magyarázni, ez mennyivel könnyebb és hatékonyabb út?

A nyelvtant is szövegekben tanuljuk

Miért "tanuljuk" a nyelvtant is szövegekben, egyszerű példamondatok helyett? Azért, mert az összefüggő szövegek sokkal jobban segítenek a megértésben és sokkal jobban oda tudsz figyelni rájuk.

Csábító lehet egy példatár, ahol számos példamondat szemléltet egy nyelvtani jelenséget. De mégis sokkal kevésbé hatékony, mert nem tudjuk mihez kötni a megtanult példákat. Márpedig az agyunk számára fontosak az összefüggések.

A hibákat érdemes kijavítani?

Határozottan állítom, FELESLEGES javítani a "hibákat". Menet közben úgysem tudsz odafigyelni a javításra, mert a mondandóddal vagy elfoglalva. Ráadásul csak elbizonytalanít a sok kiigazítás.

Vannak tanárok, akik utóbb javítják ki a "hibákat", de tapasztalataim szerint ez sem vezet oda, hogy automatikusan helyesen tudjunk beszélni.

Szívem szerint nem is beszélek hibákról, hiszen ha a nyelvtant nem használod automatikusan jól, az csak azt jelenti, hogy most még nem vagy a nyelvtudásnak azon a szintjén, amikor már magadtól helyesen mondod. A "hiba" szónak pedig olyan rossz hangulata van, ami nem illik a nyelvtanulásba.

A nyelvtanulás ugyanis a világ legérdekesebb, legizgalmasabb, legpozitívabb dolga! Ha ezt még nem tapasztaltad meg, akkor mindenképpen érdemes változtatni a használt módszereden.

A nyelvhelyesség pedig el fog jönni, csak türelemre, időre és sok érthető "inputra" van szükséged. 

Az automatikus nyelvhelyesség ugyanis úgy születik meg, hogy "rengeteg érthető nyelvi anyagnak, inputnak vagy kitéve", ahogy Stephen Krashen amerikai nyelvészprofesszor ezt megfogalmazta.

De te szereted a rendszereket ...

Mi van akkor, ha te szereted rendszerben látni a dolgokat és jobban érzed magad, ha tudod, milyen nyelvtani szabályt használunk? Felnőttek esetében ezzel sincs semmi baj, erre szoktuk alkalmazni a 10 másodperces nyelvtani magyarázatot vagy másképpen pop-up nyelvtant, ha az a nyelvtanulót megnyugtatja.

Gyerekekkel nincs értelme "nyelvtanozni". Egy gyerek soha nem fogja azt mondani: "Ne használj még múlt időt, mert azt még nem vettük!" Azt az igeidőt akarja használni, amit a szituáció megkíván. Ugye, hogy érdemes a gyerekektől tanulni?

Ha te meg akarod érteni a nyelvtant és szereted rendszerben látni a dolgokat, akkor foglalkozz a nyelvtannal! 

De ez ne vegye el az időt a valódi munkától és ne ettől várd, hogy helyesen fogsz beszélni oroszul! 

Más dolog ugyanis az orosz nyelvről tanulni (azaz nyelvtant) és más magát az orosz nyelvet elsajátítani.

Még egy gondolatot engedj meg nekem, ami ugyan látszatra egy kicsit messzire vezet, de szerintem éppen azt mutatja meg, hogy csak rendszerben, összefüggésekben érdemes gondolkodni.

Ma, amikor mindenki a holisztikus megközelítésről beszél, miért akarjuk mégis az egyik legfontosabbat, az egymás közti kommunikációt lehetővé tevő emberi nyelvet elemeire bontani, ízekre szedni?

Gyönyörködjünk inkább egy gyönyörű virágos mezőben (értsd: a gazdag, változatos emberi nyelvben) a préselt növénygyűjteményünk elszáradt kórói helyett! 

(Ez a comprehensible inputot használó nyelvtanárok kedvenc hasonlata.)

Na jó, de mégis hogy tanulj nem nyelvtanozva oroszul?

Az Új LÉna ONline Orosz Nyelvtanító Magazinomban olyan szövegeket találsz, amik tényleg érdekesek – nem mesterkélt, unalmas tankönyvi leckékről van szó! 

A2-B2 szinten rengeteg történet, cikk és izgalmas tartalom vár rád, mind a te szintedhez igazítva. 

A módszerem a story listening/reading: történetek hallgatásával és olvasásával tanulsz, ahogy az a legtermészetesebb. 

És persze melletted állok minden lépésnél – megkapsz minden tippet, trükköt, segítséget és egy online tantermet, hogy a tanulás ne legyen megterhelő, hanem élvezetes!

Egy ingyenes mintaszámban kipróbálhatod, milyen élvezetesen, mégis hatékonyan tanulni.

Kattints ide és szerezd meg az ajándék Új LÉnát!

Szívesen olvasnám a véleményed, milyen módszerekkel próbálod elsajátítani az orosz nyelvet. :)