Egy új nyelv – például az orosz – elsajátítása izgalmas, de egyben nagy kihívásokat jelentő vállalkozás. Háromszor jártam végig ezt az utat és ezért különösen nagyra értékelem azt a módszert, amit 2017-ben ismertem meg és azóta is használok nyelvtanárként és nyelvtanulóként is.
Hagyományos módszerek
Amikor az első idegen nyelveket (orosz és német) tanultam, még szavakat és nyelvtani szabályokat magoltam, és végeláthatatlan teszteket és feladatokat oldottam meg, hogy minél többet gyakoroljak.
Persze úgy gondoltam, ez nagyon hasznos, de amikor meg kellett volna szólalnom, akkor nem igazán tudtam használni a tanultakat.
Csak akkor tudtam „normálisan” kommunikálni oroszokkal és németekkel, miután rengeteg ún. „érthető inputot” kaptam. Bár akkor még fogalmam sem volt, hogy ezt így hívják. 😊
Az „érthető input” fogalmával (Stephen Krashen amerikai nyelvészprofesszor kifejezése) az angol nyelv tanulásakor találkoztam, amint már írtam, 2017-ben.
Mit jelent az „érthető input”?
Nagy mennyiségű érdekes, ÉRTHETŐ szöveget inputolunk, azaz hallgatunk vagy olvasunk, ami lehet egy hétköznapi párbeszéd, egy film, egy történet, egy újságcikk vagy éppen egy YouTube-videó. A lényeg a megértésen van, ezért a szövegnek nem szabad túl nehéznek lennie. Stephen Krashen szerint a nehézsége legyen i+1, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi tudásodnál (i) egy kevéssel magamsabb szintű (+1). Ez a +1 az a kiegészítő tudás, amit hozzá tudsz tenni a meglévő ismereteidhez.
Az egyik módszer, amelyet hihetetlenül hasznosnak találok, ha „érthető inputra” van szükségem, a történetek hallgatása vagy másképpen story listening.
A (nem is annyira) passzív szöveghallgatás
Miközben az angoltanárom mesélt, sokkal jobban beleéltem magam, és jobban tudtam követni a történetet. Láttam az arckifejezéseit és a gesztusait, ami segített megérteni a szavak jelentését. Sőt, a szövegből kitaláltam, mit jelent egy-egy szó.
Nagyon könnyű volt megtapasztalni, hogy ez a legjobb módja annak, hogy az új szókincset és nyelvtani szerkezeteket természetesebb és élvezetesebb módon tanuljam meg.
Mi az a TPRS?
Ennél még hasznosabb lehet, ha a tanár az elhangzott információk után egyszerű kérdéseket tesz fel a tartalomra. Mit? Hol? Kicsoda? Mikor? Kivel? Ezzel ellenőrzi azt is, megértetted-e a szöveget, másrészt lehetővé teszi, hogy biztonságos környezetben gyakorold a beszédet. Nem kell önálló beszédprodukcióval kínlódnod, csak megismétled azt az információt, amit előzőleg hallottál.
Az olvasás ereje
A történetmesélés mellett az OLVASÁS is hihetetlenül hasznos eszköz volt abban, hogy „érthető inputot kapjak. A kifejezetten az én szintemnek megfelelő szövegek olvasása segített az olvasás gyakorlásában és a nyelv megértésében, méghozzá olyan módon, amely egyszerre kihívást és szórakozást jelentett. Különösen fontos az olvasás a nyelvtani szerkezetek megtanulásához, hiszen a beszédben sokszor pongyolán fogalmazunk vagy elharapjuk a szóvégeket.
A nyelvtanulás kulcsa
Az azóta eltelt majdnem hat év alatt egyértelművé vált számomra, hogy az „érthető input” a nyelvtanulás kulcsa.
Azzal, hogy a nyelvtanulók számára könnyen érthető szövegeket biztosítanak, a tanárok segíthetnek a diákoknak abban, hogy természetesebb és érdekesebb módon sajátítsák el az új szókincset és nyelvtani szerkezeteket.
Ez egy olyan stratégia, amely óriási segítséget jelentett számomra az angol nyelv tanulásában, és hálás vagyok az angoltanáromnak, aki ezt lehetővé tette.
Ha szeretnéd te is kipróbálni, íme egy videós sztori, amit már A2 szinten is jól megérthetsz. (ne felejts el feliratkozni a csatornámra, mert ott rendszeresen osztok meg hasonló tartalmakat!
